Útvonal|Képzéseink|Pedagógus szakvizsgák|Mentorpedagógus pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak
Tartalmi elemek

Mentorpedagógus pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak

ugrás az oldal tetejére

I. Általános tájékoztató

 A képzésért felelős: Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar

Cím: 9400 Sopron, Ferenczy János utca 5.

 Szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Mentorpedagógus pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak

 Szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakképzettség neve: Szakvizsgázott pedagógus mentorpedagógus szakterületen

 A szakirányú továbbképzési szak szervezése: 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet alapján

 A képzés kódja: TTOVRPD

 Megszerezhető végzettség, szint és annak ISCED besorolása: ISCED 6

 A szakirányú továbbképzési szak képzési formája: Levelező tagozat

 Képzési szintje és területe: Pedagógus szakvizsga, szakirányú továbbképzés, mentorpedagógus-képzés

 Részvétel feltételei / A felvétel feltételei:

 A) Legalább alapképzésben szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, tanító, konduktor, gyógypedagógiai végzettség és szakképzettség; - vagy mesterképzésben (korábban főiskolai vagy egyetemi szintű képzésben) szerzett tanári szakképzettség;

 B) Vagy bármilyen képzési területen legalább alapképzési szakon szerzett oklevél és felsőfokú óvodapedagógus végzettség (korábban felsőfokú óvónőképző intézetben szerezett oklevél)

 C) Minimum 3 éves időtartamú pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat

Csatolandó dokumentumok: oklevélmásolat, munkaviszony igazoló lap

Képzési időtartama: 4 félév

Képzés nyelve: magyar

Finanszírozási forma: Önköltséges

Képzés költsége/félév: 120.000 Ft/félév

Képzés gyakorisága: havonta

Képzés helyszíne: Sopron és Tata

 A szakirányú továbbképzési szak indításának tervezett időpontja: 2020. október

 Jelentkezési határidő: 2020. augusztus 31.

 Felvi.hu tájékoztató(Sopron)

Felvi.hu tájékoztató(Tata)

 Szakfelelős oktató: Kissné Dr. Zsámboki Réka, egyetemi docens

 Elérhetőség: kissne.zsamboki.reka@uni-sopron.hu

 

 A képzéssel kapcsolatban a Tanárképző Központban tájékozódhatnak.

 E-mail: tk@uni-sopron.hu

 Telefon: (99) 518 952


 II.  A képzés leírása a képesítési követelményeknek megfelelően

 II.1. A képzés célja:

 A képzés célja

  •  A mentorpedagógus olyan szakember, aki szakszerű, hatékony támogatást tud adni a nevelési-oktatási intézménybe (mint munkaszervezetbe) való beilleszkedéshez (pedagógusjelölt, pályakezdő, gyakornok, vagy másik intézményből jött pedagógus belépése, tartósan – pl. gyes – távollévő munkatárs visszaintegrálása), segítséget nyújt a kiégés megelőzéséhez, a személyes fejlődés támogatásához.
  • A képzés ötvözi a vezetési alapismereteket, készség- és képességfejlesztést az egyének és csoportok hatékony támogatásához szükséges tudással. A felnőttképzés elméletének és módszertanának, a tanácsadásnak, (ön)reflexió eljárásainak ismerete, alkalmazásának képessége az intézményi humánerőforrás fejlesztésének kulcsszereplőjévé teszi a képzésen szerezhető tudás birtokosait. Szaktudásával eredményesen képes hozzájárulni az intézmény emberi erőforrásainak fejlesztéséhez különös tekintettel a pedagógusjelöltek, illetve a pályakezdő pedagógusok pályaszocializációjának támogatásával, az intézmény, mint szervezetbe történő beilleszkedés elősegítésével és a nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében és megvalósításában történő tanácsadással. Mindezeken keresztül szakértelmével növeli az intézmény tevékenységének eredményességét, sikerességét.
  • Mind ezek jól illeszkednek az EU elvárásaihoz, az élethosszig tartó tanuláshoz. A pedagógus szakvizsga elősegíti, hogy a részt vevő pedagógusok fejleszthessék pedagógiai ismereteiket és képességeiket, ami által fejlődhessen oktató-nevelő munkájuk. A pedagógusi szakvizsgára felkészítő képzésünk során a pedagógusok kompetensekké válnak a pedagógus munkakörök, illetve a gyermekintézményekhez kapcsolódó speciális feladatok ellátására.

 

A képzés célja, hogy az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása révén a pedagógus tegyen szert olyan tudásra, amely alkalmassá teszi:

  •  A köznevelési intézményrendszerének hatékony irányítására;
  • Az oktatás-nevelés újszerű hazai és EU-prioritásainak alkalmazására a gyakorlatban;
  • Az integráció és szegregáció megvalósítására;
  • A sajátos nevelési igénnyel rendelkezők újszerű megközelítésére a nevelés-oktatásban;
  • A hátrányos helyzetből adódó lemaradások, részképesség - kiesések megfelelő értelmezésére és kezelésére;

 

II. 2. A képzési idő

 Négy félév, 360 tanóra

 A képzésben az elmélet és a gyakorlat arány: 41% - 59%

 

II.3. A szakképzettség szempontjából meghatározó főbb tanulmányi területei és arányai

 Az általános elméleti alapok és a speciális ismeretek, valamint a gyakorlat arányosan oszlik meg a képzésben, melynek tartalma a képzés tantárgyi felosztásában érvényesül.

 

Tanulmányi terület és arányok

Kredit

Kötelező ismeretek (45 %)

55

Elméleti alapok (50%) 

 

Az elmélet alapok megismerését biztosító tárgyak a közoktatási, közigazgatási ismeretek, pedagógus és intézménye, intézményvezetés és szervezettan, intézményfejlesztés, gyógypedagógiai alapismeretek, pedagógiai tevékenység tervezése és szervezése, gyermek- és ifjúságvédelem, minőségbiztosítás és fejlesztő pedagógia értelmezését, megértését segítik. Sor kerül a szakmódszertanok bemutatására és az ismeretkörökhöz kapcsolódó szükséges kompetenciák kimunkálására. Kiemelt szerepet kap a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése.

Gyakorlati ismeretek (50%) 

A pedagógiai paradigmaváltás egyik legfőbb tényezője a pedagógus, a nevelő szakmai tudása, személyisége, az új, megváltozott körülményekhez való kritikus hozzáállása nélkül a pedagógiai praxis reformja nem valósulhat meg. Az iskolának rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel, melyekkel formálni tudja az új, fogyasztói társadalom és a média motorja által hajtott világban élő gyermekeket.  A minőségi oktatás-nevelés, a minőségi tanulás vitathatatlan előfeltétele, a nevelő azon kommunikációs és kapcsolati kompetenciája, mely megteremti a tanulási kedvet, örömöt (flow), a jó hangulatot az intézményben, a családdal és a környezettel. Ennek szolgálatában áll az intézmény és környezete, személyiség- és kommunikációs tréning, csoportos gyakorlatok, integráció és szegregáció, pedagógiai tanácsadás.

Szakmai ismeretek (45%)

55

Általános elméleti alapok (Képzési idő 32%-a)

A mentorálás elméleti ismeretek megismerését biztosító tárgyak segítik a tanulás és a tudás összefüggéseinek megértését a felnőttképzés szakterületre adaptálva. A képzés megismerteti a hallgatókat a felnőttképzés és a pedagógus életpályamodell hazai sajátosságaival, a reflektív gondolkodás kialakításának jelentőségével, a tanácsadás és a mentorálás elméleti hátterével, az egyéni tanulás tervezésének és támogatásának módszereivel, a mérés, értékelés, szakértés és szaktanácsadás elméleti alapjaival.

Speciális ismeretek (Képzési idő 38 %-a)

 

A tantárgyak olyan speciális ismereteket nyújtanak, amelyek alkalmassá teszik a hallgatókat a mentorálás folyamatának megszervezésére, mentorműhely vezetésére. Kiemelik azokat a pedagógiai, pszichológiai eljárásokat, konfliktuskezelési és reflektív technikákat, amelyek szükségesek ezen a területen folyó hatékony munkához. Megismertetik a pedagógusokat a törvényi szinten előírt mentori feladatokkal, s segítik kialakítani a támogató, reflektív szemléletet.

Gyakorlati képzés (Képzési idő 30 %-a)

A gyakorlati képzés során az elméleti ismeretek gyakorlatba történő alkalmazása történik. Fontos, hogy a hallgatók már tanulmányi idejük alatt találkozzanak a köznevelésben dolgozó szakképzett mentorokkal és pályakezdő gyakornokokkal. Ismerkedjenek meg olyan esetekkel, feladatokkal, problémákkal, megoldási stratégiákkal, amelyek rájuk várhatnak későbbi munkájuk során. Vegyenek részt mentori esetkonzultációkon, a gyakorlatvezetők segítségével keressék meg a lehető legjobb megoldási lehetőségeket, szerezzenek önbizalmat a gyakorlati munkában, készítsenek mentori portfóliót, melyben saját kompetenciáik fejlődésének dokumentálásán keresztül közvetlen tapasztalatokat és jártasságot szereznek a pályakezdő pedagógusok szakértő mentori támogatásával kapcsolatban.

Összesen 

110

A szakdolgozat kreditértéke 

10

 

II.3.1 A szakképzettség szempontjából meghatározó ismertkörök

 

Megnevezés

Kötelező ismeretek

Pedagógus intézménye és környezet; Intézményvezetés és szervezettan; Közoktatási, - igazgatási ismeretek; Személyiség – és kommunikációs fejlesztés (tréning); Helyi programok pedagógiája; Integrációs és szegregáció; Fejlesztőpedagógia; Gyógypedagógia alapismeretek; Gyermek és ifjúság védelem; EU-ismeretek és prioritások; Pedagógiai tanácsadás;

Szakmai ismeretkörök

Felnőttképzés és a pedagógus életpályamodell; A tanulás és a tudás összefüggései a felnőttképzésben; A felnőttképzés korszerű módszerei és eszközei; Mérés-értékelés, portfóliókészítés; A reflektív gondolkodás fejlesztése; Reflektív technikák alkalmazása a mentorálásban; Mentori személyiségfejlesztés; A tanácsadás és a mentorálás elmélete; Szakértés, szaktanácsadás; Mentorműhely-szervezés, koordináció; Az egyéni tanulás tervezése és támogatása; Mentori esetkonzultáció I-II.; Moderátori és konfliktuskezelési tréning; Egyéni külső mentorálási gyakorlat; Mentorportfólió 

 

II. 4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tantervben előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumokból, a képzés végén esedékes mentori portfólió és szakdolgozat elkészítéséből, valamint a záróvizsgából tevődik össze. A korábban szerzett ismeret a jelen pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak követelményrendszerében felsorolt ismeretanyaggal egyenértékű, ha az ismeretanyagok közötti egyezés legalább 75%-os.

  •  A kötelező kollokviumok száma: 14
  • A gyakorlati jegyek száma: 18
  • A mentorportfólió értékelése: ötfokozatú (1-5) skálán, érdemjeggyel történik.

II. 4. 1. Szakdolgozat

A szakdolgozat a mentorpedagógus szakterületi ismeretek alkalmazásához kötődő, a képzés elméleti és gyakorlati ismereteit szintetizáló, egyéni kutatómunkára épülő tanulmány, mellyel a hallgató tanúsítja, hogy megszerezte a megfelelő tájékozottságot a téma szakirodalmában, továbbá képes az ismeretek szintetizálására és alkotó alkalmazására. A szakdolgozati téma kiválasztása a 2. szemeszter végén történik meg.

 

II. 4. 2. Záróvizsgára bocsátás feltételei

  • A tanulmányi követelmények teljesítése (a kreditpontok megszerzése)
  • A mentorportfólió és a szakdolgozat elkészítése és benyújtása

 

II. 4. 3. A záróvizsga részei

  • A szakdolgozat megvédése
  • Komplex szóbeli vizsga

 

II. 4. 5. Az oklevél eredménye

A kiállított oklevél minősítése az alábbiakból tevődik össze:

  • A szakdolgozat és a védés érdemjegyének számtani átlaga kerekítve,
  • A szóbeli záróvizsga érdemjegye
  • Az oklevél minősítésének kiszámítása: a fenti érdemjegyek egyszerű átlaga, egész számra kerekítve.

 

II. 5. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek

Választható ismeretkörök: 55 kredit

 Andragógiai ismeretek: 4-8 kredit  

A hallgatók megismerik a felnőttképzés elméleti alapjait, az andragógia más tudományokkal való kapcsolatát és viszonyát, továbbá a felnőttképzés történetének legfontosabb állomásait, a XX. századi intézményesülés okait és napjaink gyakorlatának legfontosabb jellemzőit. Fontos szerepe van a hazai és nemzetközi tudás-megközelítések, a felnőttképzés hazai gyakorlata jellemzői megismerésének.

Felnőttképzés-metodika: 4-8 kredit  

A témakörhöz tartozik a felnőttképzés metodikájának, legfontosabb módszereinek megismerése a felnőttkori tanulás sajátosságaival, a felnőttoktatás hagyományos és korszerű módszereivel (távoktatás, e-tanulás). A tanulás értékelésének újabb kérdéseiben való tájékozottság, ezen belül is az előzetes tudás mérésének és beszámításának módszerei, továbbá a formális, a non-formális és az informális tanulás jellemzőinek elsajátítása.

 Reflektív pedagógia: 17-23 kredit 

A reflektív pedagógiai szemlélet elméleti alapvetésének megismerése, annak szellemében a pedagógiai folyamatok értelmezése, az ehhez szükséges megfigyelési szempontok és módszerek elsajátítása. A pedagógiai folyamatok, valamint saját mentori tevékenységük elemzésére és értékelésére szolgáló eljárások, módszerek, kommunikációs stratégiák elsajátítása és a gyakorlatban történő alkalmazása, továbbá új eljárások fejlesztése, kipróbálása, értékelése és szükség esetén a fejlesztés érdekében történő módosítása. A reflektív pedagógiai szemlélethez szorosan kötődő, a pedagógiai folyamatok megfigyelése és végzése közben megvalósítható kutatási módszerek céljának, főbb típusai jellemzőinek elsajátítása. Az osztálytermi kutatásban rejlő továbbképzési, önképzési hatások és azok a szakmai (ön)fejlesztésbe integrálásának lehetőségei, az osztálytermi kutatás tervezésének, előkészítésének, megvalósításának és értékelésének módszerei, az innovációmenedzselés technikái. A mentori gyakorlat során a reflektív pedagógiai szemléletet alkalmazása, a pedagógiai folyamatok annak szellemében való értelmezése, a képzés korábbi szakaszában megismert mentorálási formák és eljárások alkalmazása, a saját mentori tevékenységükre való reflektálás, illetve az abból levont következtetések alapján a saját gyakorlatukon változtatás elsajátítása.

 Tanácsadási elméletek és technikák: 8-12 kredit   

A tanácsadási technikák jellemzőinek, legfontosabb módszereinek és eszközeinek elsajátítása, azok alkotó alkalmazása a mentori tevékenység során. A pedagógusok egyéni tanulási folyamatának segítése, az egyéni tanulás személyre szabott támogatása.

Moderátori ismeretek és technikák: 8-12 kredit    

A gyakorlat (tréning) során a hallgató megtanulja, hogyan lehet motiválni a pedagógusokat (kollégákat), továbbá, hogy a szervezetben a csoportok és az egyének közötti problémákat miként ismerje fel, és hogyan vegyen részt konstruktívan megoldásukban. A moderálás legfontosabb technikáinak és eszközeinek elsajátítása.

  

II.5.1. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben

 II.5.2. Kompetenciák

Kötelező ismeretkörökben:

  • A köznevelési intézményrendszerének működésének ismerete, hatékony irányítása és fejlesztése;
  • Az oktatás-nevelés újszerű hazai és EU-prioritásainak alkalmazása a gyakorlatban;
  • A hallgató a képzés során olyan menedzseri ismeretek birtokába jut, amelyek segítségével képes irányítani az oktatási intézményeket;
  • A pedagógus személyiségformálása az új ismeretek és kompetenciák terén;
  • A pedagógus képességének formálása az integráció és szegregáció terén;
  • A sajátos nevelési igénnyel rendelkezők újszerű megközelítése a nevelés-oktatásban;
  • A hátrányos helyzetből adódó lemaradások, részképesség - kiesések megfelelő értelmezése és kezelése;
  • Jó kommunikációs képességekre tesz szert, amely segíti a problémás esetek megbeszélését a szülőkkel és más szakemberekkel.

Speciális ismeretkörben:

  • Felnőttképzés és a pedagógus életpályamodell ismerete
  • A tanulás és a tudás összefüggéseiről szerzett ismeretek alkalmazása a felnőttképzésben;
  • A tanácsadás és a mentorálás elméleti hátterének ismerete
  • A mérés-értékelés módszereiben és a portfóliókészítésben szerzett jártasságok megszerzése
  • A reflektív gondolkodás fejlesztésének képessége
  • Szakértés, szaktanácsadás elméleti és gyakorlati vonatkozásainak elsajátítása, alkalmazása köznevelési környezetben

 

II.5.3. A képzés során elsajátítandó tudáselemek, megszerezhető ismeretek

  • Köznevelési intézmény működése, irányítása, fejlesztése;
  • Az oktatás-nevelés hazai és EU prioritásai, korszerű oktatási-, nevelési módszerek;
  • A sajátos nevelési igényű gyerekek pedagógiája;
  • Integráció, inklúzió;
  • Felnőttképzés és a pedagógus életpályamodell;
  • A tanulás és a tudás összefüggései a felnőttképzésben;
  • A tanácsadás és a mentorálás elmélete;
  • Mérés-értékelés, portfóliókészítés;
  • A reflektív gondolkodás fejlesztése;
  • Szakértés, szaktanácsadás;

 

II.5.4. Személyes adottságok, készségek:

  • probléma- és helyzetfelismerés;
  • nehéz helyzetek és emberek kezelése;
  • kommunikációs készség;
  • konfliktusmegoldó képesség;
  • együttműködő képesség, az együttműködés tanítása;
  • rendszerben való gondolkodás;
  • elemzési és értékelési képesség;
  • (ön)reflektivitás;
  • ön- és társismeret;
  • fejlesztő értékelés képessége;
  • egyéni pozitív tulajdonságok felismerése, fejlesztésének támogatása (erősségekre építés);
  • motiválni, hatni tudás, meggyőzés képessége;
  • nyitottság;
  • rugalmasság;
  • empátia;
  • türelem;
  • adaptivitás.

II.5.5. A szakképzettség alkalmazása a konkrét tevékenységrendszerben:

A továbbképzést elvégzett hallgatók képesek:

  • a nevelési-oktatási intézményben (bölcsőde, óvoda, iskola) a humánerőforrás vizsgálata és fejlesztése területén mentori feladatokat ellátni;
  • az intézménybe újonnan érkezett kollégáknak segítséget nyújtani a beilleszkedéshez, a szervezeti értékrend megismeréséhez, elfogadásához, a szervezet iránti elköteleződés kialakításához;
  • tanácsadással támogatni a gyermek- és tanulói közösségekben történő munkavégzés eredményességének, hatékonyságának növelését, támogatást nyújtani a tanítási-tanulási folyamat megtervezéséhez, megfigyelés alapján történő értékeléséhez;
  • segítséget nyújtani a pedagógusok egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez, a munkatársak önismeretének növeléséhez, motivációs stratégiák kialakításához;
  • köznevelési intézményeken belül folyó humánerőforrás-fejlesztési programok irányítására és végrehajtására;
  • gyakornokok, pályakezdő, illetve pályára visszatérő pedagógusok professzionális fejlesztésére, beilleszkedésük támogatására

Jelentkezés pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésre 

ugrás az oldal tetejére


Előző Tartalomjegyzék Fel