Útvonal|Képzéseink|Pedagógus szakvizsgák|Gyermekintézmények szakmai fejlesztési programja (választható ismeretkörök)
Tartalmi elemek

Inkluzív (befogadó) pedagógia, rehabilitáció

ugrás az oldal tetejére

I. Általános tájékoztató

A képzésért felelős kar: Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

Cím: 9400 Sopron, Ferenczy János. utca 5.

A választható ismeretkör megnevezése: Inkluzív (befogadó) pedagógia, rehabilitáció szakirány

A képzés nyelve: magyar

Képzési idő: 4 félév  /360 óra/

Részvétel feltételei / A felvétel feltételei:

A)    Legalább alapképzésben szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, tanító, konduktor, gyógypedagógiai végzettség és szakképzettség; - vagy mesterképzésben (korábban főiskolai vagy egyetemi szintű képzésben) szerzett tanári szakképzettség;

B)     Vagy bármilyen képzési területen legalább alapképzési szakon szerzett oklevél és felsőfokú óvodapedagógus végzettség (korábban felsőfokú óvónőképző intézetben szerezett oklevél)

C)    Minimum 3 éves időtartamú pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat

Jelentkezési határidő: 2019. szeptember 30.

Jelentkezés: hamarosan

Felvi.hu tájékoztató

Szakfelelős oktató: Dr. Závoti Józsefné dr. 

Elérhetőség:

A szakirányú továbbképzéssel kapcsolatban a Tanárképző Központban tájékozódhatnak.

E-mail: tk@uni-sopron.hu

Telefon: (99) 518 952

 

II. A képzés leírása a képesítési követelményeknek megfelelően a képzés célja

  • Olyan átfogó ismeretek nyújtása, melyek a társadalmi változások kihívására -  EU-s kompatibilitással - válaszol a hátrányba kerülő, leszakadó, diszkriminációs veszélybe kerülő csoportok, egyének megtartására a pedagógiai, pszichológiai ismeretek és gyakorlatok eszközeivel, a humán környezet alakításával, kultúrák és értékek megtartásával.
  • A képzésben részt vevő szakemberek a kompetencia alapú képességfejlesztő, egyénre szabott, kibontakoztató és kompenzáló folyamat sajátosságait érvényesítsék az oktató-nevelő munkában, miközben szem előtt tartják az életkori sajátosságokat, az egyéni szükségleteket és sajátos nevelési igényeket, a szociokulturális háttérből adódó inadaptív jellemzőket.
  • A képzésben résztvevők készséget szereznek a szociális intervenciók, integrált fejlesztési, rehabilitációs és szociális programok kidolgozása és megvalósítása területén, amelyek segítségével hozzájárulhatnak a rászoruló, hátrányos helyzetű  gyermekek, fiatalok esélyeinek növelésére, többségi közösségbe sikeres integrációjukra, a  fogyatékos gyermekeknek, tanulóknak a nem fogyatékos kortársaival való integrált oktatására és befogadó nevelésére a többségi iskola (óvoda) keretei között az óvodapedagógusi, tanítói vagy tanári, szociálpedagógiai, hittanári  illetve alapképzettségüknek megfelelő szakterületen.
  • A fogyatékos és/vagy hátrányos helyzetből adódó beilleszkedési zavarral küzdő tanulók fejlesztésének feladataiban képes a gyógypedagógussal és a többségi pedagógussal  való együttműködésre; a differenciálás alkalmazásával képes a gyermekek vagy tanulók oktatásában és nevelésében az integrációból származó nevelési hatásokat kamatoztatni, kifejleszteni a másság iránti toleranciát, segítőkészséget, az együtt nevelt tanulók kölcsönös együttműködési készségeit.

 

III. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek:

  • A hallgató az elsajátított elméleti ismeretek és gyakorlat során olyan kompetenciák birtokába jut, melyekkel képessé válik a fogyatékosságból, a halmozottan hátrányos helyzetből adódó különbözőségeket felismerni, megfelelően értelmezni, a beilleszkedést és befogadást adekvát módszerekkel és eszközökkel elősegíteni közoktatási és társadalmi szinten. 
  • Ismereteket szerez a diszkrimináció által leginkább elsősorban a fogyatékossággal élő emberek, a szükségleteiről és a szociális és a társadalmi integráció lehetséges rendszereiről, módszereiről.
  • Multikulturális ismerteket szerez a halmozottan hátrányos helyzetűek többségében roma származású gyermekek és fiatalok csoportjaiból, kulturális értékeket, szokásokat és hagyományokat összehangolja az oktatási-nevelési tradicionális és modern pedagógiai módszerek alkalmazásával. A személyre szabott, differenciált pedagógiai metodikával az egyéni szükségleteket elégíti ki a gyermek és fiatal komplex fejlesztésével.
  • A pedagógiai, gyógypedagógiai, társadalmi tudáselemek speciális ismereteit hatékonyan tudja alkalmazni az elsősorban többségi közoktatási nevelési, oktatási intézményekben vagy speciális intézményekben. 
  • Megismeri a különböző képességeket fejlesztő, kibontakoztató és kompenzáló módszereket, amelyek a fogyatékosságból vagy rossz szociális környezetből eredő lemaradásokat, beilleszkedési és megfelelési zavarokat eredményesen befolyásolják, ezáltal a többségi közösségbe az integrált gyermekek és fiatalok sikeres együttnevelését valósítja meg óvodapedagógusi, tanítói, tanári, illetve szociálpedagógiai alapképzettségüknek megfelelő szakterületen.

 

IV. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték

  • Általános elméleti ismeretkörök /gyógypedagógiai, multikultúrális, rehabilitációs/ : 55 kredit
  • Módszer specifikus és fejlesztési módszerek ismeretkörök /inkluzív módszerek, kreativitás, művészeti kifejező módszerek, differenciáló módszerek/: 55 kredit
  • A szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit

 

IV.1.A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:

  1.    Általánosan kötelező tárgyak: 180 tanóra, 55 kredit
  2.    Szakmai tárgyak: 180 tanóra,  55 kredit
  3.    Szakdolgozat: 10 kredit


ugrás az oldal tetejére

Koragyermekkori zenei nevelés szakirány

ugrás az oldal tetejére

I. Általános tájékoztató

A képzésért felelős kar: Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

Cím: 9400 Sopron, Ferenczy János u. 5.

A szakirány megnevezése: Koragyermekkori zenei nevelés,

A képzés nyelve: magyar

Jelentkezési határidő: -

Felvi.hu tájékoztató

Szakfelelős oktató: Dr. Tauber Anna

Elérhetőség:

A szakirányú továbbképzéssel kapcsolatban a Tanárképző Központban tájékozódhatnak.

E-mail: tk@uni-sopron.hu

Telefon: (99) 518 952


II. A képzés leírása a képesítési követelményeknek megfelelően

 

II.1.A képzés célja

Olyan szakemberek képzése, akik:

  • elmélyült elméleti és gyakorlati ismeretekkel bírnak a zenebölcsőde - és zeneóvoda vezető tantervben jelzett területeken, alkalmasak gyermekcsoportok vezetésére 0-7 éves korig.
  • a zenei ismeretek szakszerű alkalmazásán túl megalapozott szakmai ismeretekkel rendelkeznek a csoportszervezési technikákról.
  • bölcsődés korú és óvodáskorú gyermekek korosztályára specializált zenepedagógusok
  • képesek a zenebölcsődékben, zeneóvodákban folyó zenei nevelésben a magyar néphagyományok átörökítésére, tanítására, azok képességfejlesztő ismereteinek működtetésére.
  • képesek pedagógiájuk tudatos elemévé tenni az élmény megteremtését, kialakítani a csoportkohéziót, megkeresni a gyermekek helyét és feladatát a csoporton belül a megismert módszerek segítségével
  • akik rendelkeznek a komolyzenei és a néphagyományok hátterének biztos ismereteivel, s ezeket gyakorlatban is alkalmazni képesek.
  • akik értik a magyar néphagyomány önmagán túlmutató jelrendszerét, ismerik képi és nyelvi megfogalmazásukat.
  • önmaguk is képesek népi hangszerek készítésére, melyeket használni is tudnak
  • rendelkeznek hangszeres ismerettel, s ennek birtokában képessé válnak sajátos zenei élmény létrehozására
  • fejlett empátiával rendelkeznek, s képesek önmaguk eddigi nevelési-tanítási elvein, módszerein változtatni, nyitottak az új pedagógiai problémákra, s képesek megoldásokat keresni a harmónia megteremtése érdekében

 

III.A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

Elméleti alapok

  • A szakirányú továbbképzési szak azzal az elgondolással készült, hogy kevesebb tantárgy szerepeltetésével mélyebb, kompetensebb tudást szerezzenek a képzésben résztvevők. Minden elméleti tantárgy szoros összefüggésben áll a gyakorlati tartalmakkal, melyek ezen a szakterületen önállóan nem létezhetnek.
  • Az elméleti alapok megismerését biztosító tárgyak a zeneelmélet, zeneirodalmi ismeretek elmélyülését, továbbfejlesztését, értelmezését, gyakorlatban való alkalmazásuk lehetőségeit segítik.
  • A népdalszövegek elemzése a háttértudattartalmak előhívását hivatottak szolgálni, rendszerbe foglalni.
  • A népi hagyományok és népi játékok vizuális szimbólumvilágának részletes feltárása, elemzése lehetőséget nyújt a gyakorlati ismeretek párhuzamba állításával, ezek rendszerbe állításával, képi megfogalmazásuk mélységével, lényegével.

Gyakorlati ismeretek

  • A kompetencia alapú pedagógiai szemlélet, gondolkodásmód nélkülözhetetlen feltétele az ismeretek, a tudás gyakorlatban való megvalósítása, ezen technikák konkrét megtapasztalása. Zenei műveltségterületen - speciális jellegéből fakadóan- elengedhetetlen a folyamatos gyakorlat, mind az énekhang, mind pedig a hangszeres játék tekintetében is. A népi hagyományok, népi gyermekjátékok tantárgy az elméleti felkészülésen kívül, szoros egységben, a játékok elsajátításának is teret nyújt, módszertani és konkrét gyakorlati formában is.
  • A zenei kreativitást a népi hangszerek elkészítése, megszólaltatása erősíti tovább.
  • A zeneterápia, zenés drámajáték olyan speciális szakterülettel ismertetik meg a képzésben résztvevőket, melyeket munkájuk során alkalmaznak majd, s mindezeket önmaguk is kipróbálhatják, az élmények erejével hatnak először önmagukra, majd az általuk vezetett csoportokra.

 

IV. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismertkörök

IV.1.Ismeretkörök

1.Elméleti alapok

  • Zeneelmélet
  • Zeneirodalom
  • Népdalszövegek elemzése
  • Szakrális néprajz

2. Gyakorlati alapok

  • Zeneterápia
  • Hangszeres játék
  • Néphagyományok és népi játékok
  • Önismeret
  • Zenei kreativitás
  • Zenés drámajáték
  • Zeneóvodai hospitálás

 

ugrás az oldal tetejére

Tehetségfejlesztő szaktanácsadó

ugrás az oldal tetejére

I. Általános tájékoztató

A képzésért felelős kar: Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

Cím: 9400 Sopron, Ferenczy János utca 5.                                                                                  

Megnevezése: Tehetségfejlesztő szaktanácsadó

A képzés nyelve: magyar

Jelentkezési határidő: 2019. szeptember 30.

Felvi.hu tájékoztató

Szakfelelős oktató: Dr. habil. Bodnár Gabriella PhD 

Elérhetőség:

A szakirányú továbbképzéssel kapcsolatban a Tanárképző Központban tájékozódhatnak.

E-mail: tk@uni-sopron.hu

Telefon: (99) 518 952

 

II. A képzés leírása a képesítési követelményeknek megfelelően

II.1. A képzés célja

Az egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus diplomával rendelkező szakemberek felkészítése a tehetségfejlesztés elméleti és gyakorlati feladatainak megoldására, hogy ismereteiket egyrészt a közoktatásban (iskolák, kollégiumok, egyéb nevelési intézmények),  és  más  intézményekben (nevelési tanácsadók, pályaválasztási tanácsadók, családgondozó központok, közművelődési intézmények) kamatoztathassák.

 

III. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

Elméleti alapok

  • A tehetséggondozással, - fejlesztéssel összefüggő elméleti ismeretei
  • A tehetséggondozás, - fejlesztés és kutatás alapvető kérdései
  • A tehetség megjelenésének specifikus és nem specifikus jegyei
  • Módszerek, és stratégiák a tehetséggondozásban
  • A tehetségfejlesztő pedagógus szerepe a felismerésben, gondozásban, fejlesztésben
  • A tehetséggondozással foglalkozó intézmények programjainak, jó gyakorlatainak ismertetése

 

Metodika és fejlesztés

  • A képzés eredményeként a résztvevő szakemberek olyan ismeretek, módszerek, eszközök birtokába juthatnak, amelyekkel hatékonyabbá tudják tenni a különböző műveltségi blokkokhoz, tevékenységi területekhez, tantárgyakhoz kapcsolódó tehetségfejlesztő munkát a tanórán és tanórán kívül.  A különböző szervezeti keretekben (szakkörök, fakultációk, egyéb speciális foglalkozások), a differenciált fejlesztést jól tudják alkalmazni, a tehetséges gyerekeket, fiatalokat biztosabb alapokon tudják azonosítani, kiválasztani, s a fejlesztés során felvetődő speciális problémákat szakszerűen tudják megoldani.
  • A tehetségfejlesztő pedagógus szakmai kompetenciái
  • Szakmai portfólió összeállítása
  • A képzés során olyan konkrét készségek fejlesztésének ismertetésére kerül sor, amelyek lehetővé teszik a speciális ismeretek és gyakorlatok közvetítését. Pl. művészi képességek, pszichomotoros képességterületek fejlesztése, stb.
  • A tehetségfejlesztés felismeréséhez és fejlesztéshez szükséges jártasságok kialakítását a következő tárgykörök megismerése, megismertetése és abban való gyakorlás lehetősége adja:
  1. tehetségpedagógiai módszerek, jó gyakorlatok alkalmazása az oktatási- nevelési folyamatban
  2. speciális tehetségfejlesztő program, tehetségfejlesztési terv kidolgozása, alkalmazása, tantervi adaptáció
  3. alulteljesítő tehetséges gyerekek, fiatalok azonosítása, fejlesztő programba történő bekapcsolása.
ugrás az oldal tetejére

Kompetencia alapú nevelés-oktatás

ugrás az oldal tetejére

I. Általános tájékoztató

A képzésért felelős kar: Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

Cím: 9400 Sopron, Ferenczy János utca 5.

Megnevezése: Kompetencia alapú nevelés-oktatás

A képzés nyelve: magyar

Jelentkezési határidő: 2019. szeptember 30.

Felvi.hu tájékoztató

Szakfelelős oktató: Dr. habil Varga László PhD

Elérhetőség:

A szakirányú továbbképzéssel kapcsolatban a Tanárképző Központban tájékozódhatnak.

E-mail: tk@uni-sopron.hu

Telefon: (99) 518 952

 

II. A képzés leírása a képesítési követelményeknek megfelelően

 II. 1. A képzés célja

Az EU-ban a 2010-ig tartó Lisszaboni Folyamat 13 stratégiai célja közül az első helyen a tanárok és oktatók képzése áll. A tanárpolitikával foglalkozó munkacsoport hozta létre – 2004-ben – a tanárok képzésére, a tanári képesítésre és kompetenciákra vonatkozó közös európai alapelveket. A dokumentum kiemeli: a 2010-es lisszaboni célkitűzések akkor érhetőek el, ha a tanárok kompetenciái és képzettsége a fejlesztési folyamatban központi szerepet kapnak. A gyakorlati tevékenységük tapasztalataira építve a képzés során a pedagógusok felkészülnek a pedagógus munkakörök, illetve az intézményekhez kapcsolódó speciális feladatok ellátására. Ismereteket szereznek az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának új követelményeiről, azok alkalmazási lehetőségeiről a szaktárgyi oktatásban és nevelésben; az intézmények eredményes irányítására, működésére vonatkozóan; az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő személyiségformálás elméletére, módszereire. A jelen iskola feladata az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező diákokat képezzen, olyan készségek és képességek birtokába juttassa őket, amelyekkel a XXI. század világában el tudnak igazodni, a változó munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodni képesek. Elengedhetetlen, hogy az iskolából kikerülő tanulók rendelkezzenek azokkal az alap- és kulcskompetenciákkal, amelyek feltétlenül kellenek ahhoz, hogy az életpályájukat – ha szükséges – tudják módosítani, új ismereteket, készségeket, képességeket legyenek képesek elsajátítani. A kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, valamint egy adott területen jelentkező követelmények magas szintű teljesítése. A legjobb eredményt a kompetenciák (intellektuális, szociális és érzelmi intelligencia), a követelmények (szakmai tudás, szociális alkalmazkodás és önfegyelem) és a körülmények megfelelő együttállásában érhetjük el. A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A hallgatók ismerjék meg a kompetencia alapú nevelés és oktatás tartalmi kérdésköreit, azok fejlődését, a főbb paradigmák általános jellemzőit, a tudományterület kiemelkedő alakjainak munkásságát, a különböző irányzatok főbb jellemzőt és fejlődésüket, a kiemelten fontos pedagógiai problémák alakulását. A kurzus áttekintést nyújt a neveléstudományi kutatások legújabb nemzetközi és hazai eredményeiről, főbb témaköreiről és új törekvéseiről.

 

II. 3. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

II. 3. 1. Elméleti alapok (Képzési idő 25 %-a)

Az elmélet alapok megismerését biztosító tárgyak a kompetencia fogalmának interdiszciplináris, multidiszciplináris értelmezését, megértését segítik. Sor kerül a kompetenciaterületek széles körű bemutatására, a kompetencia alapú oktatás és az egész életen át tartó tanulás paradigmáinak, összefüggéseinek megismerésére. A kompetencia alapú hazai pedagógiai programok, valamint a nemzetközi tendenciák pedagógiai látótérbe kerülése hozzásegíti a hallgatókat a téma problémaközpontú, sokoldalú és gyakorlatközeli szemléléséhez. Az alapozó tárgyak egyik legjelentősebb egysége azon intézményi feltételrendszerek bemutatása és értékelése, melyek nélkülözhetetlenek a kompetencia alapú nevelés és oktatás bevezetéséhez.

 

II. 3. 2. Tanári kompetenciák (Képzési idő 30 %-a)

A kompetencia alapú pedagógiai szemlélet, gondolkodásmód kialakulása nélkülözhetetlen feltétele az új típusú nevelői és oktatói magatartásnak.  A pedagógiai paradigmaváltás egyik legfőbb letéteményese a pedagógus; a nevelő szakmai tudása, személyisége, az új, megváltozott körülményekhez való kritikus hozzáállása nélkül a pedagógiai praxis reformja nem valósulhat meg. A tanári kompetencia tantárgyblokk a pedagógusok oldaláról közelíti meg a kompetencia alapú nevelés – oktatás kérdéskörét, tisztázva a megváltozott tanár – szerepet, a modern kor, a posztmodern gyermekszemléletét. Az iskolának rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel, melyekkel formálni tudja az új, fogyasztói társadalom és a média motorja által hajtott világban élő gyermekeket.  A mesterfokú tanítás a mesterfokú tanulás vitathatatlan előfeltétele, a nevelőnek tisztában kell lenni azokkal az értékelő eljárásokkal, melyek megteremtik a tanulási kedvet, örömöt (flow). A tanítási-tanulási folyamatban alappillérnek számít a tanári motiváció és a tanulók minél jobb megismerésének szándéka.

 

II. 3. 3. Kompetencia alapú nevelés és oktatás (Képzési idő 33 %-a)

A kompetencia alapú nevelés és oktatás tantárgyi egység a kooperatív tanulási technikák bemutatásával, hatékonyságuk elemzésével kívánja érzékeltetni a diákok együttműködésére épített tanítási és tanulási folyamat jelentőségét a kompetencia alapú oktatásban. A tanulók az új pedagógiai helyzetben immár nem kész ismereteket kapnak a frontális osztálymunkát alkalmazó oktatótól. A praktikus, alkalmazásképes, gyakorlat orientált tudást, a procedurális tudást a cselekvő (nem befogadó) iskolában szerezheti meg a diák. A tanulás nem magolás, hanem felfedezés, melyben a tanár nem tanít, hanem a tanulás feltételeit teremti meg. Az új típusú nevelői magatartás teret enged a gyermeki szabadságnak, az öntevékenységnek, a gyermek így felépíti önmagát, megkonstruálja személyiségét, mely nem kívülről irányított folyamat, inkább egy belső építkezés. Immár elszállt a zárt tudás megszerzésének évszázados illúziója, a digitális pedagógiai térben új tudásra van szükség, mely a projektoktatás keretei között szerezhető meg leginkább. Meg kell tanulnunk problémákban (és nem tantárgyakban) gondolkodni. Az új tantervi koncepció, a célkitűzések megismerése is lényeges eleme a kompetencia alapú képzésnek. A reformpedagógiai irányzatok, az alternatív iskolák tanulmányozása nélkülözhetetlen kincsesbánya. A multikulturális nevelés, az együttnevelés gondolata kulcskérdés az oktatás és nevelés EU dimenziója szemszögéből.

 

III. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismertkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték

Elméleti alapok

  • A kompetencia fogalma, mérése
  • Kompetenciaterületek értelmezése
  • Az egész életen át tartó tanulás kulcskompetenciái
  • Kompetencia alapú pedagógiai programok
  • Jó gyakorlatok – nemzetközi kitekintés
  • Intézményi feltételrendszer

 

Tanári kompetenciák

  • A megváltozott tanár szerep
  • Gyermekértelmezések
  • Mesterfokú tanítás EU dimenziója
  • Pedagógiai értékelés
  • Az oktatás alappillérei
  • Tanítási és tanulási motiváció
  • Tanulómegismerési technikák

 

Kompetencia alapú nevelés és oktatás

  • Kooperatív tanulás
  • Konstruktivizmus és pedagógia
  • Tudás és iskola, a három intelligencia
  • Projektpedagógia
  • Tanterv és kompetencia
  • Multikulturális nevelés
  • Alternatív pedagógiai módszerek
  • Inkluzív nevelés
ugrás az oldal tetejére

Bábpedagógia

ugrás az oldal tetejére

I. Általános tájékoztató

A képzésért felelős kar: Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

Cím: 9400 Sopron, Ferenczy János utca 5.

Megnevezése: Bábpedagógia

A képzés nyelve: magyar

Jelentkezési határidő: 2019. szeptember 30.

Felvi.hu tájékoztató

Szakfelelős oktató: Dr. Józsa Éva DLA

Elérhetőség:

A szakirányú továbbképzéssel kapcsolatban a Tanárképző Központban tájékozódhatnak.

E-mail: tk@uni-sopron.hu

Telefon: (99) 518 952

 

II. A képzés leírása a képesítési követelményeknek megfelelően

II.1.A képzés célja

Olyan szakemberek képzése, akik elmélyült gyakorlati és elméleti ismeretekkel bírnak a bábpedagógia területein  A megszerzett ismereteket alkalmazni tudják a bábterápia, fejlesztőpedagógia, művészeti bábcsoportok vezetése, igényes tervezői és alkotómunka területén,

  • akik a bábjátékformák igényes és szakszerű alkalmazásán túl megalapozott szakmai ismeretekkel rendelkeznek a csoportvezetési, folyamatszervezési, konfliktuskezelési és fejlesztő technikák működéséről,
  • akik kiemelten a 3-10 éves korosztályra specializált bábpedagógusok,
  • akik képesek az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi nevelés /bábjáték és színjáték/ tárgyainak oktatására,
  • a bábjáték alkalmazási területeit minél szélesebb körben megismerve képesek annak beépítésére az oktatói és nevelői munkába,
  • akik speciális szakmai munkájukkal segíthetik a fejlesztőpedagógusok, nevelési tanácsadók, speciális nevelési igényű intézmények munkáját,
  • akik képesek az igényes és önálló alkotómunkára / a tervezőmunkától a kivitelezésig /

 

II.3. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

Elméleti alapozás

Szemléleti alapok kiépítése, amik garanciát nyújtanak a bábpedagógia eszközrendszer tudatos, célirányos és hatékony alkalmazásához.

A bábjáték és bábpedagógia hatásmechanizmusainak megismerése, esztétikai és értékközvetítő szerepének hangsúlyozása

Önálló tervezői és alkotómunkára való alkalmasság elméleti alapjainak megerősítésére

Bábpedagógia elméleti és gyakorlati ismeretek

A dráma/báb/ kultúra azon területei, amelyeknek megismerése és elsajátítása a szemléleti alapokat nyújtja a bábjáték minőségközpontú gyakorlatához.

 

II. 4. A képzés tanulmányi területei

II.4.1 A bábpedagógia elmélete és gyakorlata

a)      Játékelméleti, pedagógiai és pszichológiai témacsoport

Tantárgyai:

  • Pedagógiai játékelmélet, játékszociológia, a kommunikáció lélektani alapjai
  • Kommunikációs és önismereti gyakorlat,  / improvizációs gyakorlat/
  • A bábjáték lehetőségei a pedagógiai munkában, / a fejlesztőpedagógiában /,
  • A bábjáték pszichológiája, művészetterápia-bábterápia

 

b)      Bábjáték témacsoport

Tantárgyai:

  • A bábpedagógia elmélete és gyakorlata, egyetemes bábjáték történet
  • Bábjáték a magyar néphagyományban
  • A pedagógiai bábjáték története
  • Az intellektuális bábjáték
  • A bábjáték kapcsolata a társművészetekkel /zeneművészet, táncművészet, vizuális művészetek, színházművészet és irodalom/.
  • Meseelemzések, mítoszok és mesék szerepe a nevelésben és az önismeretben
  • A bábjáték műfaji sajátosságai / bábtechnikák és alkalmazási lehetőségei

 

c)      Dramaturgiai témacsoport

Tantárgyai:

  • Dráma és színháztörténet
  • Rendezési ismeretek
  • Dramatizálási gyakorlat
  • Az egyszemélyes bábjáték dramaturgiája
  • Hatás-és előadás-elemzés

 

d)      A képző-és iparművészet  és tervezési gyakorlat témacsoport

Tantárgyai:

  • Művészettörténet, baba és bábtörténet, baba, báb és díszlettervezés
  • Szerkesztés és tervezés / idő-mérték, arányok /
  • Anyagismeret és gyakorlat,kézművesség a magyar néphagyományban / Agyagozás, nemezelés , bőrözés/

 

II.5. A képzésben megszerezhető kompetenciák, tudáselemek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben

A bábpedagógus, olyan kultúrával rendelkező szakember, aki a bábjáték különböző területein önálló véleményalkotásra, a szakmai feladatok igényes alkalmazására alkalmas. Munkája során, a bábpedagógia területén szerzett ismereteit felhasználja és annak széleskörű alkalmazására képes.

 

II.5.1. Az elméleti alapozásban megszerezhető szakmai kompetenciák

  • Ismeretekre tesz szert a bábpedagógia és bábjáték, a kommunikáció általános és színházi törvényszerűségeiről.
  • Ismeri a bábjáték fajtáit, azokat a darabválasztásnak megfelelően tudja kiválasztani és alkalmazni.
  • Ismereteket szerez a játékelmélet, a társművészetek területeiről és azokat komplex módon alkalmazni is képes.
  • Ismeri a fejlesztés lehetőségeit a bábjáték alkalmazásával, a bábterápia lehetőségeit és annak alkalmazását 
  • A tervezés és készítés esztétikai, /formai,
  • Anyagismereti / feladatait és technikáit ismeri és alkotó módon meg tudja valósítani./
  • Gyakori színházlátogatásával bővíti hatás-és előadás-elemzésben való jártasságát.

 

II.5.2. A képzés során megszerezhető személyes kompetenciák

Fejlődőképesség

Önfejlesztés

Alkotóképesség

Irányításra való alkalmasság

Döntésképesség.

 

II.5.3. A képzés során megszerezhető módszerkompetenciák

Kreativitás, ötletgazdagság, ismeretek helyén való alkalmazása, új ötletek és módszerek kipróbálása, önálló tervező és kivitelező munka, esztétikai igényesség, önálló feladatértelmezés

ugrás az oldal tetejére

Gyermekintézmények szakmai fejlesztése

ugrás az oldal tetejére

pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak

I.                   Általános tájékoztató

A képzésért felelős szak: Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar

Cím: 9400 Sopron, Ferenczy János utca 5.

Szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Gyermekintézmények szakmai fejlesztése pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak

Szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakképzettség neve: gyermekintézmény-fejlesztő, szakvizsgázott pedagógus

A képzés kódja: TTOVGFP

A szakirányú továbbképzési szak szervezése: 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet alapján

A szakirányú továbbképzési szakképzési formája: Levelező tagozat

Képzés szintje: Pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Képzési terület: pedagógusképzés

Választható ismeretkörök:

  1. Közoktatási menedzser 
  2. Fejlesztő pedagógia 
  3. Kompetencialapú nevelés-oktatás 
  4. Befogadó (inkluzív) pedagógia (rehabilitáció) 
  5. Tehetségfejlesztő
  6. Bábpedagógia

Részvétel feltételei / A felvétel feltételei:

 A) Legalább alapképzésben (korábban főiskolai szintű képzésben) szerzett óvodapedagógus; csecsemő és kisgyermeknevelő; tanító, tanár, gyógypedagógus, szociálpedagógus szakképzettség

 B) vagy bármely más képzési területen legalább alapképzésben szerzett oklevél és felsőfokú óvodapedagógus végzettség (korábban felsőfokú óvónőképző intézetben szerezett oklevél)

C) Minimum 3 éves időtartamú pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat

Csatolandó dokumentumok: oklevélmásolat

Képzési időtartama: 4 félév

Képzés nyelve: magyar

Finanszírozási forma: Önköltséges

Képzés költsége/félév: 120.000 Ft/félév

 Képzés gyakorisága: havonta

A szakirányú továbbképzési szak indításának tervezett időpontja: 2019. október

Jelentkezési határidő: 2019. szeptember 30.

Jelentkezés módja: hamarosan

Felvi.hu tájékoztató

Szakfelelős oktató: Dr. Varga Norbert PhD

Elérhetősége:

A szakirányú továbbképzéssel kapcsolatban a Tanárképző Központban tájékozódhatnak.

E-mail: tk@uni-sopron.hu

Telefon: (99) 518 952

 

 II.                 A képzés leírása a képesítési követelményeknek megfelelően

II.1. A képzés célja:

Az igény egy újfajta szakvizsgás szak megszervezésére az óvodapedagógusok részéről merült fel. Számukra a lehetőségek szűkre szabottak, kevés az újszerű – a pedagógia és pszichológia korszerű eredményeit közvetítő továbbképzés.

A program kidolgozásakor a következő alapelvek vezéreltek bennünket:

Az egyén, a növekvő gyermek csak akkor tud megfelelően fejlődni, ha a nevelés érzékeny megkülönböztetésekre képes, a pedagógus képes alkalmat és lehetőséget adni a sajátos és különös megnyilvánulások számára is. A pedagógiában – és különösen igaz ez az óvodapedagógiára-, a különböző tartalmak nem élnek elkülönült életet, hanem nyílt kapcsolatban állnak egymással, ez az integrált tananyag.

A képzés célul tűzte ki a pontos gyermekmegfigyelést, ennek tárgyilagosságát, pontosságát fokozni lehet és kell is. Fontos feladat az is, hogyan lehet felismerni az életkori sajátosságokat, és az egyéni eltéréseket a gyakorlatban. Fokozni kell a szituáció érzékenységet is a pedagógusokban. 

Ezeknél a céloknál a magyar reformpedagógia legnemesebb hagyományaihoz szeretnénk visszanyúlni, nevezetesen a gyermektanulmányi mozgalomhoz. A képzés megnevezése is erre utal. A reformtörekvések már a század elején rávilágítottak arra, hogy ”az egyéniség elnyomása miatt, valamint a tanterv ama hibája kapcsán, hogy egyforma nevelést kényszerít minden növendékre, a tanítás megfosztja a gyermeket az élet örömeitől, a rossz módszer elkedvetleníti, tevékenységét nem fejleszti”.

A reformiskolák célja az volt, hogy harmonikus, nagy szellemi és testi erőt kifejteni tudó egyéniségeket képezzenek. Abban a korban akartak közel férkőzni a gyermeki lélekhez, amikor az még fogékony a lelkesedésre.

Véleményük szerint sokoldalúság, találékonyság és a szó szoros értelmében vett egyéniség jellemezi a jövő pedagógusát, akiben a tudósnak és a művésznek harmonikus egészbe kell olvadnia. Ezek a gondolatok azóta is aktuálisak, sőt a megváltozott társadalmi körülmények tükrében, most van igazán szükség gyermekszerető-értő pedagógusokra, mert a család már nem tölti be régi, hagyományos funkcióit.

Az alapképzésben kevés idő van arra, hogy ezekről a területekről elmélyült ismereteket szerezzenek a hallgatók, mindezeken kívül az elmélet sokat változott az elmúlt években, fontos lenne tisztáznia fogalmakat, és közös nevezőre hozni azokat a pedagógiában és a pszichológiában.

A kurzust elsősorban óvodapedagógusoknak és tanítóknak ajánljuk, de szívesen látunk minden érdeklődőt, tanárokat, szociálpedagógusokat is.

 

II. 2. A képzési idő

Négy félév, 360 tanóra (az I. és II. félévben négy-négy alkalommal, a III. és IV. félévben három-három alkalommal)

A képzési idő magában foglalja a kötelező, kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyak elméleti és gyakorlati óráit.

 

II.3. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek

II.3.1. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben

 

II.3.2. Kompetenciák

A pedagógusképzésben szerzett ismeretekre és a közoktatásra épülő tapasztalatokra épülően a közoktatás intézményrendszerének működésével, hatékony irányításával; az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának új követelményeivel és a tartalmi követelmények oktatásban és a nevelésben történő gyakorlati alkalmazásával; a pedagógus tevékenységével és az egyéni sajátosságokra érzékeny személyiségformálással kapcsolatos új ismeretek és kompetenciák is kialakulnak a képzés során.

A hallgató a képzés során olyan ismeretek birtokába jut, amelyek segítségével képes komplex rendszerben szemlélni a gyermeki fejlődés sajátosságait, képes kezelni az egyéni eltéréseket. Korszerű módszerek birtokába jut, amelyek segítségével felismeri és diagnosztizálni tudja a fejlődési eltéréseket. A különböző tevékenységekben rejlő fejlesztési és nevelési lehetőségeket felismeri és képes kihasználni. A hátrányos helyzetből adódó lemaradásokat, részképesség - kieséseket megfelelően értelmezi. Jó kommunikációs képességekre tesz szert, amely segíti a problémás esetek megbeszélését a szülőkkel és más szakemberekkel.

 

II.3.3. Tudáselemek, megszerezhető ismeretek

A szakvizsgás képzés során a hallgatók ismeretet szereznek a magyar közigazgatásról, bepillantást nyernek a szervezeti kultúrába, az intézményeket és környezetüket egységként kezeléséhez kapnak információkat. Fontos, hogy a szakvizsgás képzés során olyan ismeretek birtokába jussanak, amelyek a mai társadalmi viszonyok mellett az esélyegyenlőséget szolgálják, és az integrációra is felkészüljenek. A megváltozott pedagógusszerepről, a pedagógus együttműködési képességeiről és konfliktus-megoldó készségéről is szerezzenek ismereteket. Fontos, hogy a sajátos nevelési módszerek is szerepeljenek az ismeretek között.

A kurzus ismereteket nyújt a korszerű gyermekmegfigyelés és adatgyűjtés módszereihez és azok feldolgozásához.

A választható ismeretkörök:

  • Megismertetik a hallgatókkal a modern pszichológiai-pedagógiai elméleteket, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a mai pedagógiai munkában.
  • A hátrányos helyzet, multikulturalista és integráció elméleti és gyakorlati alapjait is megismerik a hallgatók.
  • Saját élmények kapcsán, tréningeken sajátítja el a korszerű kommunikációs képességek és konfliktuskezelés alapjait.

 

II.3.4. Az ismeretek elsajátítása után képes legyen:

Az intézményt szervezetként kezelni, meghatározni annak helyét és szerepét az intézmény tágabb környezetében, tudjon konfliktusokat kezelni, legyen benne igény az önismeretre és önreflexióra, a pedagógus szerepvállalását terjessze ki a lakóhely környezetében, felismeri a pszichés fejlődés zavarait, és a fejlesztés alapelveit. Előítéletek nélkül kezeli a hátrányos helyzetűeket.

A választható ismeretkörök esetében:

  • A gyermekeket individuumként kezelni, és felismerni a normális fejlődési folyamat egyéni eltéréseit.
  • A gyermekmegfigyelés adatait megfelelően, tárgyilagosan, előítéletek és attribúciók nélkül értelmezni. A gyermeki játékot és egyéb megnyilvánulást, produktumot (pl. rajz) képes lesz értő módon elemezni.
  • Felismerni a hátrányos helyzetből adódó lemaradásokat, és együttműködni ezek megoldásában más szakemberekkel.
  • Képes lesz a maga komplexitásában tekinteni a gyermeki fejlődésre, a gyermekeket egyéniségként kezeli, és megérti őket.

 

II.3.5. Személyes adottságok:

  • Jó kommunikációs és konfliktuskezelő képesség
  • Nyitottság, komplex gondolkodás, rendszerszemlélet
  • Tolerancia és empátia a másság iránt
  • Kooperatív képesség a szakmai tevékenységben és a kapcsolódó humán környezetben
  • Jó szakmai ismeret és önismeret, amelyet képes megfogalmazni szóban és írásban is (pl. portfólió)
  • Pedagógiai tudatosság és önművelési igény

 

II.3.6. Készségek:

  • Analizálási és szintetizálási képesség
  • Kapcsolatépítésre- és teremtésre való hajlam
  • Együttműködési képesség
  • Pszichológiai érzék

 

II.3.7. A szakképzettség alkalmazása a konkrét tevékenységrendszerben:

A gyermek életkori sajátosságait és a pszichés lemaradás ismérveit a különböző gyermeki tevékenységek által megismerve, alkalmazza ismereteit a pedagógus az oktató-nevelő munkájában és az egyén tágabb környezetében

   

II.3.8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditértékek

A pedagógus szakvizsgás képzés bizonyos ismereteket kötelezően meghatároz 55 kredit értékben, a választáson alapuló ismeretkörök kapcsolódnak a gyermekek tanulmányozásához, információgyűjtéshez, adatfeldolgozáshoz.

A pedagógiai és pszichológiai általános és elméleti ismeretek, képességek bővítését, illetve megszerzését célozza meg. (2. sz. melléklet a 10/2006. (IX.25.) OKM rendelet c. pontja)

 

II. 4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

Az ellenőrzési rendszer a tanterven előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független gyakorlati jegyek megszerzéséből, kollokviumokból, a képzés végén esedékes prezentációból, a szakdolgozat elkészítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

A kötelező kollokviumok száma: 12. A gyakorlati jegyek száma: 13. A prezentáció értékelése ötfokozatú (1 – 5) skálán, érdemjeggyel történik.

A korábban szerzett ismeret (gyakorlat) a jelen szakirányú továbbképzési szak követelményrendszerében felsorolt ismeretanyaggal egyenértékű, ha az ismeretanyagok közötti egyezés legalább 75 %-os.

 

II. 4. 1. Szakdolgozat

A szakdolgozat a kompetencia alapú nevelés és oktatás bevezetéséhez és alkalmazásához kötődő, a képzés elméleti és gyakorlati ismereteit szintetizáló, egyéni kutatómunkára épülő tanulmány, mellyel a hallgató tanúsítja, hogy megszerezte a megfelelő tájékozottságot a téma szakirodalmában, továbbá képes az ismeretek szintetizálására és alkotó alkalmazására.

Kötelező feltétel: A szakdolgozati téma kiválasztása a 2. szemeszter végén történik meg, a szakdolgozat leadásakor a legalább három alaklommal történt konzultáción való részvételt az arra rendszeresített nyomtatványon igazolni kell.

 

II. 4. 2. Záróvizsgára bocsátás feltételei

  1. A tanulmányi követelmények teljesítése (a kreditpontok megszerzése)
  2. A szakdolgozat elkészítése és benyújtása

 

II. 4. 3. A záróvizsga részei

  1. A szakdolgozat megvédése
  2. Komplex szóbeli vizsga

 

II. 4. 5. Az oklevél eredménye

A kiállított oklevél minősítése az alábbiakból tevődik össze:

  • A szakdolgozat érdemjegye
  • A védés érdemjegye
  • A szóbeli záróvizsga érdemjegye

Az oklevél minősítésének kiszámítása: a fenti érdemjegyek egyszerű átlaga, egész számra kerekítve.

 

 III.                A szakképzettség szempontjából meghatározó ismertkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték

 

Tantárgyak

Kredit

Kötelező tantárgyak

55

Közigazgatási és vezetési ismeretek, A nevelési-oktatási intézmény, mint szervezet, Szakmai önismeret és önreflexió Jogi alapismeretek és gyermekvédelem, Az intézmények szociálpszichológiája, Hátrányos helyzet és nevelés (integráció, szegregáció), Minőségbiztosítás és minőségfejlesztés, Sajátos pedagógiai módszereket igénylő személyek nevelése és oktatása 

Választható tantárgyak

45

A fejlődéspszichológia legújabb kutatási eredményei, A gyermek helye a mai társadalomban és kultúrában, Neveléslélektan a gyakorlatban, Adatgyűjtés-kezelés és feldolgozás a nevelői munkában, Adatgyűjtés-kezelés és feldolgozás a gyakorlatban, Diagnosztikai és terápiás alapismeretek, Tudatosság és spontaneitás a tervező és nevelőmunkában, ennek gyakorlati alkalmazása, Az óvoda –iskola átmenet pszichológiai háttere, az iskolaérettség, A játék, mint önkifejezés 

 

Szabadon választható tárgyak

10

Játéktörténet és játékkutatás, A fejlődés kríziseinek szépirodalmi megjelenítése, Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, A gyermekkor kötődései, Tehetség és kreativitás a gyakorlatban, Humánökológiai alapismeretek, A gyermek és a média, Beszédviselkedés az óvodában, Mozgás –ritmus- zene gyermekkorban, A gyermekrajzok üzenete, A mese lélektani és irodalmi jelentősége, Ünnepek és hétköznapok tárgyai és szimbólumrendszere, Nyelv és kultúra 

Összesen 

110

A szakdolgozat kreditértéke 

10

 

III.1. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

Tanulmányi terület

Kötelező ismeretek

Elméleti alapok (Képzési idő 57,9 %-a)

Az elmélet alapok megismerését biztosító tárgyak a közoktatási, közigazgatási ismeretek, pedagógus és intézménye, intézményvezetés és szervezettan, intézményfejlesztés, gyógypedagógiai alapismeretek, pedagógiai tevékenység tervezése és szervezése, gyermek- és ifjúságvédelem, minőségbiztosítás és fejlesztő pedagógia értelmezését, megértését segítik. Sor kerül a szakmódszertanok bemutatására és az ismeretkörökhöz kapcsolódó szükséges kompetenciák kimunkálására. Az elméleti tárgyak egyik legjelentősebb egysége azon intézményi feltételrendszerek bemutatása és értékelése, melyek nélkülözhetetlenek a gyermekintézmények fejlesztéséhez.

Gyakorlati alapok (Képzési idő 42,1 %-a )

A pedagógiai paradigmaváltás egyik legfőbb tényezője a pedagógus, a nevelő szakmai tudása, személyisége, az új, megváltozott körülményekhez való kritikus hozzáállása nélkül a pedagógiai praxis reformja nem valósulhat meg. Az iskolának rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel, melyekkel formálni tudja az új, fogyasztói társadalom és a média motorja által hajtott világban élő gyermekeket.  A minőségi oktatás-nevelés, a minőségi tanulás vitathatatlan előfeltétele, a nevelő azon kommunikációs és kapcsolati kompetenciája, mely megteremti a tanulási kedvet, örömöt (flow), a jó hangulatot az intézményben, a családdal és a környezettel. Ennek szolgálatában áll a családszociológiai, intézmény és környezete, személyiség- és kommunikációs tréning, csoportos gyakorlatok, helyi programok pedagógiája, integráció és szegregáció, pedagógiai tanácsadás, terápia és az intézmény, erkölcsi szocializáció.

III.1.2. Választható (specializációs) ismeretek

A pedagógusi szakvizsgára felkészítő programunkra jelentkezők hét választható (specializációs) szakterület közül választhatnak egyet, és ezen a területen 55 kreditet szerezhetnek.

Elméleti alapok:

  1. Közoktatási menedzser specializáció során megismerhetik a stratégiai menedzsment, a gazdálkodás a humán erőforrásokkal, a stratégiai menedzsment, a projektmenedzsment, a minőségbiztosítás, az intézményi kommunikáció elméleti, vizsgálati kérdéseivel.
  2. Fejlesztő pedagógia specializáció megismerteti a pedagógusokat a fejlődéspszichológia, személyiségzavarok pszichológiája, gyógyító művészetek, gondolkodásfejlesztés, mozgásfejlesztés, gyógypedagógiai integráció, tanulási és viselkedészavarok, differenciáló pedagógia alapjaival.
  3. Kompetencialapú oktatás specializáció révén a pedagógus elsajátítja a kompetencialapú oktatás és nevelés elméleti alapjait: a kompetencia fogalmai, területei, megváltozott tanárszerep, konstruktivizmus, kompetencia alapú pedagógiai programok, kooperatív tanulás, inkluzív nevelés, projektpedagógia tantárgyakkal.
  4. Befogadó (inkluzív) pedagógia (rehabilitáció) specializációval a pedagógus megismerkedik az inkluzív pedagógia komplex rendszerével a roma kultúra és szocializáció, valamint a fogyatékosok társadalmának inkluzív pedagógiai módszerei, deviancia megelőzése, tehetséggondozás, szociális jog, mentálhigiéné, gyermekvédelem tanegységek révén..
  5. Tehetségfejlesztő specializációval hallgatóink megismerkednek a tehetség fajtáival, a diagnosztikával, tehetségfejlesztő programokkal, gazdagító programokkal, alul teljesítés, tanulási zavarokkal, tanácsadás, egyéni fejlesztés elméletével, hatékony kommunikáció és konfliktuskezelés elméleti kérdéseivel.
  6. Bábpedagógia ismeretkörben a szakvizsgára jelentkezett hallgatók ismereteket szereznek a gyógypedagógia, dráma és színháztörténet, bábjátéktörténet, mesék és mítoszok a bábművészetben, jelképek és szimbólumok a bábjátékban tantárgyak körében.
  7. Koragyermekkori zenei nevelés bevezet a néphagyományok, gyermekjátékok, zenei kreativitás elméletébe.

Gyakorlati alapok:

  1. Közoktatási menedzser választható ismeretterület bevezeti a pedagógusokat a stratégiai menedzsment (intézményvezetés) gyakorlatába.
  2. Fejlesztő pedagógia kompetenciákat biztosít a pedagógusoknak a gondolkodásfejlesztés, mozgásfejlesztés, gyógypedagógiai integráció, tanulási és viselkedészavarok, differenciáló pedagógia gyakorlatai során.
  3. Kompetencialapú oktatás révén a pedagógus elsajátítja a kompetencialapú oktatás és nevelés gyakorlatának alapjait.
  4. Befogadó (inkluzív) pedagógia (rehabilitáció) megismerteti a pedagógusokat az inkluzív pedagógia komplex rendszerével, az inkluzív pedagógiai módszerekkel.
  5. Tehetségfejlesztő részprogrammal hallgatóink megismerkednek a diagnosztikával, tehetségfejlesztő programokkal, gazdagító programokkal, tanácsadás, egyéni fejlesztés gyakorlatával.
  6. Bábpedagógia ismeretkörben a szakvizsgára jelentkezett hallgatók gyakorlatot szereznek a rendezés, dramaturgia, bábkészítési technikák és színházi gyakorlatok körében.
  7. Koragyermekkori zenei nevelés bevezet a néphagyományok, gyermekjátékok, zenei kreativitás területébe és a zeneóvodai gyakorlatokba.

Jelentkezési lap pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésre

ugrás az oldal tetejére

Fejlesztőpedagógia

ugrás az oldal tetejére

 

I. Általános információk

A képzésért felelős kar: Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

Cím: 9400 Sopron, Ferenczy János utca 5.                                                                                  

Megnevezése: Fejlesztőpedagógia

Az összegyűjtendő kreditek száma: 55

Tanórák száma: 180 óra

A képzés nyelve: magyar

Jelentkezési határidő: 2019. szeptember 30.

Felvi.hu tájékoztató

Szakfelelős oktató: Dr. Závoti Józsefné dr.

Elérhetőség:

A szakirányú továbbképzéssel kapcsolatban a Tanárképző Központban tájékozódhatnak.

E-mail: tk@uni-sopron.hu

Telefon: (99) 518 952

 

II. A képzés leírása a képesítési követelményeknek megfelelően

II.1. A képzés célja

Megismerteti a pedagógusokat a hátrányos helyzetű, vagy speciális nevelési igényű gyermekek fejlesztésének legújabb lehetőségeit és módszereit a Fejlődéspszichológia, Személyiségzavarok pszichológiája, Intézményfejlesztés, Gyógyító művészetek, Gondolkodásfejlesztés, Mozgásfejlesztés, Gyógypedagógiai integráció, Tanulási és viselkedészavarok, Differenciáló pedagógia elmélete és gyakorlat során.


II. 2. A képzésben megszerezhető kompetenciák

  • Kompetenciákat biztosít a pedagógusoknak a fejlődéspszichológia, személyiségzavarok pszichológiája, intézményfejlesztés, gyógyító művészetek, gondolkodásfejlesztés, mozgásfejlesztés, gyógypedagógiai integráció, tanulási és viselkedészavarok, differenciáló pedagógia gyakorlatai során.
  • Megismerteti a pedagógusokat a fejlődéspszichológia, személyiségzavarok pszichológiája, gyógyító művészetek, gondolkodásfejlesztés, mozgásfejlesztés, gyógypedagógiai integráció, tanulási és viselkedészavarok, differenciáló pedagógia elméleti alapjaival


II. 3. Az ismeretek ellenőrzési rendszere 

  •  Az ellenőrzési rendszer a tanterven előírt, részben egymásra épülő, részben egymástól független gyakorlati jegyek megszerzéséből és kollokviumokból áll.


II.4. A képzéssel kapcsolatos elsődleges elvárások

  • Képes ismereteinek átadására;
  • Képes a gyermekigények feltárására és elemzésére;
  • Képes az intézmény fejlesztésére és vezetésére;
  • Képes alkalmazni a különböző módszereket;
  • Képes fejleszteni a képzési célokat;
  • Képes alkalmazkodni az intézmény célkitűzéseihez és munkatársaihoz.
  • Képes az intézmények menedzselésére;
  • Képes a különböző( fejlesztőpedagógiai) programok kidolgozására és levezetésére;
  • Nyitottság, komplex gondolkodás, rendszerszemlélet jellemezi;
  • Toleranciát és empátiát táplál a másság iránt.

 

III. A képzés főbb tanulmányi területei és arányai

Ismeretkörök

Kredit

Elméleti alapok

55

Fejlesztő pedagógia, Fejlődéspszichológia, Személyiségzavarok pszichológiája, Nyelvi- és beszédfejlődés zavarai gyermekkorban, Pedagógiai diagnosztikai módszerek az eltérő fejlődésű tanulóknál, Pszichológiai diagnosztikai módszerek az eltérő fejlődésű gyermeknél, Tehetséges gyermek, tanuló, Korai fejlesztés elmélete és gyakorlata, Pedagógiai tanácsadás, Bábpedagógia alapjai,

Gyakorlati alapok

Gyógyító művészetek, Gondolkodásfejlesztés, Pszichés- és mentális fejlesztés iskoláskorban (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), mozgásfejlesztés, Gyógypedagógiai integráció, tanulási és viselkedészavarok, Differenciáló pedagógia, Nyelvi- és beszédfejlődés zavarai gyermekkorban

 

 

ugrás az oldal tetejére


Előző Tartalomjegyzék Fel Következő